2. rész Mi történt vele?

*-karakterváltás,a szövegből derül ki,ki is az
Másnap reggel megint esett.
-Ilyen egy mocsok időt!-morogtam magamban-Igaz,hogy ősz van,de semmi kedvem csónakkal suliba menni!
Leültem a helyemre és igyekeztem arcomra erőltetni egy mosolyt.Már mindenki ott bolondozott,de Castiel nem volt ott.
-Nem láttam ma!Biztos befut még!-mondta Viola-Bár lehet,hogy beteg lett...Tegnap megfázhatott az esőben!
Becsengettek,de ő még mindig nem volt bent.Kicsit aggódtam miatta.Olyan furcsa és visszahúzódó és talán pont ezért is akartam többet megtudni róla.Mert más,mint mi és pont ezért különleges.Ma későn szabadultunk,mert filozófia és pszihológia szakköröm volt.Nem sokan járnak oda,így csak néha-néha jártunk össze,de akkor nagyon sok időt beszélgettünk,szinte mindenről.Mindig is érdekelt a pszihológia.Azok után,amiket Castiel tegnap mondott,szerintem ő is szokott filozofálni.Az eső rettenetesen zuhogott és a buszt is lekéstem.Mivel rendes buszmegálló nincs kiépítve,csak egy tábla ezért gyalog indultam útnak.Mentem,de amikor a házunk elé értem,nem mentem be,hanem hirtelen ötlettől vezérelve tovább gyalogoltam az utca vége felé.Oda most új lakók költöztek,és már sejtem is kik azok.Megnéztem a naplóban.Az esőt a szemembe fújta a szél és már-már úgy éreztem jég esik,úgy kopogott az utakon és a fejemen.A ház nagyon szépen meg volt csinálva és az eresz alatt,a teraszon egy kis menedékre is leltem.Az ablakban egy sziámi macska ücsörgött és engem figyelt,farok csóválva.Kis fekete nyakörvén a csillogó biléta jelezte,hogy Maffia a neve.A csengő nem működött és már épp kopogni akartam,amikor a macska megelőzött az ablaknál.Egy kedves,középkorú hölgy nézett ki az ablakon.Kinyitotta és a macska bement,majd ajtót nyitott nekem.
-Üdvözlöm!-köszönt bájos mosollyal-Miben segíthetek?
-A fia,Castiel itthon van?Gondoltam meglátogatom.
-Ó,ez nagyon kedves!Igen,itthon van,fönt gubbaszt a szobájában.Jöjjön csak beljebb!
-Köszönöm,de nem lehetne,hogy tegeződjünk?Az nekem kényelmesebb lenne.-mentem be a sárgás előszobába.Maffia odajött hozzám és érdeklődve figyelt.
-Ahogy gondolod!A fiam szobája az emeleten van,jobbról a második!
-Köszönöm!-mondtam és lassan megindultam a lépcsőn.
Felmentem és kopogtam,de mivel nem kaptam választ óvatosan benyitottam.A fiú az ágyon ült és a kezében nagyon fogott valami kis csillogót.Vér folyt végig a karán.Csak nem....?Odasiettem és kivettem a kezéből a borotvapengét.Egy kissé meglepődött és szokásosnál is sápadtabb arcával nézett rám.Gyorsan felkaptam a gézt a kis szekrényről és elkezdtem szorosan kötözni a kezét.Nem tudtam mit csinálok,csak csináltam.Amikor befejeztem a kötést csak sóhajtottam és leültem mellé.Megfogta a másik kezével bekötött csuklóját.
-Köszönöm....-suttogta-Még időben jöttél..
-Miért csináltad ezt?
-Az nem fontos...legalább is neked nem kell foglalkoznod vele.
-De....
-Kérlek,ne foglalkozz vele,jó?Nem szeretném,ha árki meg tudná...
-Rendben,nem fogok foglalkozni vele.És nem  is fogja megtudni ezt senki,jó?-bólintott.
Két napja ismerem,de már érzem,kezdem elnyerni a bizalmát.Lassan a keze felé nyúltam és megfogtam.
*
A kis,gyönge,hideg kéz megfogta az enyémet.Kissé megszorítottam és mélyet sóhajtottam.
-Miért jöttél?-kérdeztem és belenéztem a zöld szemekbe.
-Csak tudni akartam mi van veled,hogy miért nem jöttél ma...Aggódtam érted,mert...
-...mert nem vagyok olyan vidám és élettel teli,mint mások.-fejeztem be a mondatát-Csak nem éreztem magam jól,ezért nem mentem.Nem kellett volna aggódnod.
Elmosolyodott.Ő még tud mosolyogni.Hirtelen megszédültem.A kötés már ázott a vértől,meglazult.Észre sem vettem.Lassan elsötétült előttem minden és eldőltem az ágyon......
*
Szörnyen megijedtem és lerohantam szólni az édesanyjának.Rémülten tárcsázta a kórházat és felsietett a fiához.
-Valószínűleg nem rögzítettem rendesen a kötést!-okoltam magam,amikor a hölgy bekötötte a sebet.
-Nem a te hibád.Te csak jót akartál.Gondolom siettél,ugye?
-Igen,nagyon megijedtem,amikor láttam...Máskor jobban figyelek,ha találkozok vele.
Csak bólintott.Hamarosan elvitték a fiút én pedig hazamentem.
Mi történhetett vele,hogy ezt csinálja?Mi bánthatja ennyire a lelkét?